27 féle anyag....
Az összegyűjtésük komolyabb feladat, mint amire számítottam.
Gúvasztom a szemem a monitorra, hogy a színeket-mintákat beazonosítsam, de ez valahogy nem az igazi...
Muszáj kinyomtatnom a doksit, anélkül nem fogok tudni rendesen dolgozni, ez egészen nyilvánvaló.
Szembesülve a kikerülhetetlen kényszerűséggel, rendkívüli beruházásokat kellett végrehajtanom:
-nyomtatópatron (8900 Ft)
-papír (900 Ft)
-gyűrűs mappa (600 Ft)
-jelölő ragacsok (300 Ft)
Még egy öltést sem varrtam, de már beletettem közel 11.000 Ft-ot. (meg a rengeteg időt, amit szokás szerint nem számolok...).
Sokba lesz nekem ez a takaró...
Főleg úgy, hogy kiderült, fekete anyagot mindenképpen kell vásárolnom, meg a kék jópár árnyalatát is.
Kinyomtattam a leírást, lyukasztottam, fűztem, a csillagokat bejelöltem.
Az anyaglistára ráragasztottam az általam fellelt anyagok (leginkább szétboncolt ingek) darabkáit.
Nem sikerült mindenhol eltalálni, sőt van ahol szándékosan eltértem az eredeti koncepciótól. (A hibbant zöld mintás anyagomat például "minden körülmények között" beleteszem, sőt valami narancs is kívánkozik a palettára).
A változtatások miatt nyilván nem lesz egy hasonmás darab, de szándékoltan egy vibrálóbb csillagpalettával tervezem a látványt.
Amíg ez a procedúra zajlott, addig Stevie Ray Voughan "Soul to soul" lemezét hallgattam. Ajánlom jó szívvel:
Magamról
- Phoenix
- Az eredeti bemutatkozás óta eltelt nyolc meglehetősen viharos év. Úgy látom, sokat nem változott az alaptörténet, így a szöveg maradhat, azzal a kezdéssel, hogy "Most, hogy 60 éves vagyok..." ... már kezdem kapisgálni, hogy "mit szeretnék csinálni, ha nagy leszek". A két kezemmel, a fantáziámmal, régi- és új technikákkal leginkább a textilt alakítani. Meg még annyi mindent: autót vezetni (pipa :)), franciául beszélni, flamencot táncolni, matematikával-programozással foglalkozni, könyvet írni, díszleteket és jelmezeket tervezni, azokat elkészíteni, meg valami sírós-szenvedélyes hangszeren játszani.... Mondhatnátok (joggal), igencsak későn érő tipus... Az eddig eltelt idő sem volt azonban hiábavaló: Volt két férjem és van 7 gyerekem. Olyan küszködős, girbe-gurba életutat jártam be, hogy három asszonyi életre is elegendő lenne... de jól van ez így. Én már olyan sokszor kapartam össze magam a porból, hogy leginkább a hamvaiból újjáéledő lény szimbólumát érzem a legtalálóbbnak. Így lettem itt Phoenix...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zene. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. augusztus 11., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)